Egyelőre nem akarnak távozni a Magyar Péter által megszólított vezetők

Több állami intézmény is reagált arra, hogy Magyar Péter győzelmi beszédében távozásra szólította fel a vezetőiket. A Tisza Párt elnöke először a köztársasági elnököt szólította fel a távozásra, miután előbb felkérte őt a kormányalakításra, majd megnevezte a többi „bábot” is: így a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint médiahatóság vezetőjét. „Távozzanak, ne várják meg, amíg elküldjük őket, mert el fogjuk küldeni őket, mert ennek a rendszernek, amely elfoglalta a hazánkat, az intézményeinket, független hivatalainkat. Vége van” – fogalmazott.

Az intézmények kitérő válaszokat adtak a vezetőik lemondását illető újságírói kérdésekre. – A Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja – válaszolta a Telexnek taláros testület. „Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza” – írta az Állami Számvevőszék a HVG megkeresésére. Bár csak mellékszál, de azt tudni érdemes, hogy az ÁSZ elnökének, Windisch Lászlónak a párja, Varga Judit, a kegyelmi botrányba belebukott igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége.

„Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy „A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.” Az Alkotmánybíróság egészen röviden reagált: „Az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt írta, hogy jogállását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény határozza meg. „Az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást”.