Gyakorlatilag bárki hozzájuthat üres, kitöltetlen levélszavazathoz Erdélyben
Nem ellenőrizheti az anyaországi független sajtó, hol és hogyan tárolják a már leadott levélszavazatokat Romániában az RMDSZ által létrehozott Eurotrans irodákban: szerdán sem a Magyar Hang, sem az RTL Híradó munkatársait nem engedtek be a székelyhídi szavazatgyűjtőhelyre, a hölgy „központi utasításra” hivatkozott. Eközben Erdélyben kis utánajárással bárki szerezhet gyakorlatilag bármennyi kitöltetlen szavazólapot – állította nekünk egy informátor, aki a lehetséges választási csalásokra próbálta felhívni a figyelmet. Ő négy ilyen borítékot is átadott, ezeket természetesen kedden leadjuk a Nemzeti Választási Irodánál.
Kezdjük a kályhánál: az Átlátszó Erdély adatai szerint csak tavaly 950 millió forintot kapott Budapestről (a Bethlen Gábor Alapon keresztül) az RMDSZ által létrehozott Eurotrans Alapítvány, hogy a könnyített honosításban és a szavazatok összegyűjtésében segédkezzen. Megdolgoznak a pénzükért: hosszú hónapok óta minden lehetséges felületen igyekeznek népszerűsíteni, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező romániai magyarok regisztráljanak a 2026-os parlamenti választásokra.
Szerte Erdélyben több tucat irodát tartanak fenn, de még a Duna-deltához közeli Galacon is van ilyenjük. Ezekben az irodákban készségesen segítenek kitölteni a levélszavazás leadásához szükséges azonosító nyilatkozatot, és persze átveszik a szavazatot tartalmazó borítékot, hogy az „biztonságosan eljusson a két erdélyi magyar konzulátus (Kolozsvár és Csíkszereda) valamelyikére.
„Központi utasítás”
Március kilencedikén levelet küldtem az Eurotrans alapítvány valamennyi fellelhető e-mailcímére azzal: a választások tisztasága közös érdek, ezért a lehető legrészletesebben szeretnénk követni, mi történik a levélszavazatokkal. Többek között arra is kértem őket, engedjenek be az irodáikba, hogy megnézzük, hol és hogyan tárolják a már leadott levélszavazatokat. Azóta sem válaszoltak.
Szerdán immár Romániából felhívtam a központi irodát, mikor válaszolnak és mikor mehetünk be egy irodába. A telefonban azt mondták, a munkatársaik annyira el vannak foglalva a levélszavazatok begyűjtésével, hogy nem volt idejük válaszolni. Azt viszont nem tudtam meg, bemehetünk-e egy irodába. Ekkor már a Bihar megyei Székelyhídon voltunk az RTL Híradó stábjával, pont az ottani Eurotrans iroda előtt. A 6600 lelkes kis határ menti városka kétharmada magyar, az RMDSZ-es polgármester mindössze egy szavazat előnnyel nyerte meg a legutóbbi választást: urnazárás után még 9 szavazattal az ellenzéki jelölt vezetett, aztán annyiszor számolták újra a szavazatokat, amíg a másik nem nyert – azóta is több bírósági eljárás van folyamatban.
A helyi Eurotrans iroda gyakorlatilag a székelyhídi Városi Színház titkársága, amikor bekopogtunk, csak egy férfi volt jelen, aki azt mondta, a szavazatok begyűjtésével a kolléganője foglalkozik, aki fél óra múlva tér vissza. Kint várjuk meg, közben a tévés kollégák arra járókat próbáltak megszólaltatni. Pár perc sem telt el, megállt egy autó az operatőr mellett és megkérdezte mit és miért filmez. Közterületen dolgozunk, nem kell magyarázatot adni. Utána egy másik autó is érkezett, benne nagydarab férfival, aki kiszólt a lehúzott ablakon: jól vagytok, fiúk? Mindkét autó megállt a közelben, sofőrjeik nem szálltak ki, minket figyeltek.
Fél óra múlva visszamentünk a színházba, de nem engednek be az irodába. Az időközben visszatérő hölgy azt mondta, nem forgathatunk és nyilatkozni sem akar: központi utasítást kapott erre.
Amikor távoznánk a városból, odajött valaki az autóhoz és azt mondta: a polgármester emberei mindent szemmel tartanak, ő sem akar kamera előtt nyilatkozni, de elmondja nekünk, hogy a falu magyar fiataljai közül sokan Magyarországon voltak az elmúlt hetekben, napi 20 ezer forintért kopogtattak a Fidesznek. Az mondja, csak a pénzért csinálták – vagy nem érdekli őket a politika, vagy a Tiszára fognak szavazni. Az idősebbek döntő többsége viszont Fidesz-szavazó – ha valaki nem az, akkor sem meri ezt nyíltan kimondani.
Tovább indultunk Kolozsvár fele, de megálltunk Alsólugason. A román többségű községben egy falu van, ahol magyarok vannak többen, Örvénden – a falu kultúr otthonjának a Facebook-oldalán találtuk a következő bejegyzést pár napja: „Tisztelt örvéndiek ! A levélszavazatok jelentős része megérkezett hivatalunkhoz. Aki szeretne szavazni, átveheti a levélszavazatát a kultúrházban 5 és 8 óra közt, illetve ott ki is töltheti, mi pedig eljuttatjuk az illetékes irodához még pénteken. Természetesen aki akarja, hazaviheti és kitöltheti otthon, majd pedig eljuttathatja rendeltetési helyére. Aki még nem kapott szavazó lapot, legyen résen, mert érkeznek a napokban folyamatosan. Éljen mindenki szavazati jogával, erre bíztatunk mindenkit.”
Ez azért érdekes, mert a magyar választási törvény szerint a levélszavazatok kézbesítésének két módja van: postai úton a kérelmező által megadott címre, vagy személyesen a konzulátuson/követségen/
Elmentünk az alsólugasi postára, hogy megtudjuk, mi történt: a posta egy magánházban van a 275-ös szám alatt. Hangosan ugató kutyák fogadtak az udvaron, ezért épp azon tanakodtunk, be merjünk-e menni, amikor kijött egy román papucsos férfi azzal, hogy ő a postás, mit szeretnénk. Mondtam neki, van, akihez nem érkezett meg a levélszavazat, és érdeklődnénk, hol van. – Menjenek a polgármesterhez, és beszéljenek vele. Idejöttek ezek az RMDSZ-től és felvették, és a polgármesteri hivatal emberei osztják – mondta. A postás láthatóan segíteni akart, felhívta a hivatalt titkárnőjét, aki megadta a polgármester jobbkeze, Czégényi Raymund telefonszámát azzal, hogy „ő foglalkozik a szavazatokkal”, de most épp nincs bent, Nagyváradon van.
Alsólugas RMDSZ-es polgármestere, Sorbán Levente elég „balhés” fickó, de ez nem derül ki a helyi, RMDSZ és a Fidesz által ellenőrzött sajtóból, ahhoz román lapokat kell olvasni. Több eljárás van ellene folyamatban – legutóbb hat napja tartottak házkutatást a hivatalában az élesdi ügyészek, lefoglalva több dokumentumot, köztük a mezőgazdasági nyilvántartást hivatali visszaélés alapos gyanújával. Ez a Bihoreanul román portál cikkéből derül ki.
A választásokat intéző jobbkeze, Czégényi Raymund is érdekes figura: a közösségi oldalán lévő profilképe egy Orbán Viktorral közös szelfi, de van közös fotója Bayer Zsolttal, Nógrádi Györggyel és Drábik Jánossal is. Megpróbáltuk többször hívni, de nem vette fel – később visszahívott, de amikor meghallotta, hogy az RTL keresi a levélszavazatok ügyében, kérdés nélkül azt mondta, hogy minden törvényesen történt és nem kíván nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. Ez viszont kérdéses, a postás szerepét a magyar választási törvény értelmében nem vállalhatja át más.
Problémák a rendszerrel
Két napot voltam kint Erdélyben, és több alkalmam volt meggyőződni arról, hogy a levélszavazatok mostani lebonyolítási rendszere súlyosan sérülékeny, és több ponton is csábító lehetőséget biztosít a csalásra azoknak, akik nem félnek a törvény szigorától. Azt pedig A szavazat ára című dokumentumfilmben bárki láthatja, hogy az anyaországban bizony szép számmal lehetnek olyanok, akik választási csalás elkövetése árán is készek voksokat szállítani a kormánypártnak – semmi okunk azt gondolni, hogy Erdélyben (vagy más határon túli régióban) jobb lenne a helyzet.
Egy forrásvédelmi okokból meg nem nevezett helyszínen négy kitöltetlen, szavazásra alkalmas levélcsomagot kaptunk egy informátorunktól – ilyenből kis utánajárással bármennyit tudtunk volna szerezni. Ennek több oka van: mivel a szavazási levélcsomagok sima levélként mennek ki a címzettekhez, a postások sok társasházban nem keresik vagy nem találják a lakásszámot, így egyszerűen kirakják a borítékokat egy jól látható helyre, hogy az arra járók válogassák ki közülük a magukét. Tudunk olyan esetről is, hogy egy választópolgár több borítékot kapott: miután eszébe jutott, hogy az évekkel ezelőtti regisztrációkor megadott címéről elköltözött, a törvényes határidőn belül módosította a címet, ám végül a régire és az újra is megjött a szavazólap. (Egyébként aki azt állítja, hogy nem kapta meg a borítékot, az a konzulátuson személyesen kérhet pótlást – ez is egy erős lehetőség a visszaélésre.)
A másik súlyos probléma az időközben elhunyt vagy elköltözött, de szavazásra regisztrált állampolgárok borítékjai. A magyar választási törvény értelmében ha valaki egyszer feliratozott a listára, akkor tíz évig automatikusan kapja a levélcsomagot, függetlenül attól, hogy él-e még vagy változott-e a címe. A román anyakönyvi adatbázis ugyanis nincs összekötve a magyarral – a hozzátartozóknak kellene bejelenteni az elhalálozást vagy lakcímváltozást egy magyar követségen vagy konzulátuson, de ezt nagyon kevesen teszik meg. Kis településeken a postás személyesen ismeri az embereket, és vélhetően ki sem viszi a halottakhoz a borítékokat, de nincs kitalálva, mi legyen a sorsa a fölöslegessé vált küldeményeknek (hiszen nem ajánlott küldemények), így azok akár a szemétbe is kerülhetnek, vagy elkérheti a polgármester is.
Mivel jellemzően az idős magyaroknak fontos a szavazás, a regisztrációs listán ők vannak döntő többségben, így meglehetősen magas azok száma, aki úgy kaptak most levélcsomagot, hogy már nem élnek – tudunk olyan erdélyi kisvárosról, ahol száznál több ilyen fölöslegessé vált szavazólap parkol. Sok esetben a hozzátartozók viszik be az Eurotrans vagy RMDSZ-irodákba az elhunytak levélcsomagjait, de hogy ezekkel mi történik, nem tudni.
Megkérdeztük az NVI-t, a 310 ezer Romániába kikézbesített levélszavazat esetében eddig hány visszajelzést érkezett arról, hogy a címzett már nem él. Ezt a választ kaptuk: „a Nemzeti Választási Iroda a Magyar Postával kötött szerződést a levélcsomagok kézbesítése kapcsán. A Magyar Postától azt a tájékoztatást kapta az NVI, hogy a Román Postától a Nemzetközi Posta Kicserélő Központba ezidáig összesen 1503 retour (visszakézbesített) küldemény érkezett, ebből 913 elhalálozás okán. Természetesen ez a postai jelzés nem minősül hivatalos közlésnek. A külföldön élő magyar választópolgárok halálesetének hazai anyakönyvezése érdekében a hozzátartozóknak kell intézkedniük a magyar külképviseleten keresztül. Ha a haláleset anyakönyvezése megtörtént, akkor a választópolgár a magyar személyiadat- és lakcímnyilvántartásból és a központi névjegyzékről is automatikusan törlésre kerül, tekintettel arra, hogy a központi névjegyzék adatai folyamatosan frissülnek személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az útiokmány-nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokkal. Amennyiben a haláleset bejelentése nem történik meg a külképviseleten, akkor a magyar hatóságok nem szereznek tudomást az állampolgár elhalálozásáról, így a nyilvántartásokból nem tudják törölni. E probléma kezelése érdekében tartalmazza azt a választási eljárásról szóló törvény, hogy az utolsó regisztrációval kapcsolatos kérelem vagy leadott levélszavazási irat beérkezésétől számított tíz év elteltével hivatalból törlésre kerül a választópolgár a névjegyzékből.”
Jó kérdés, lehet-e csalni az üres, kitöltetlen szavazólapokkal. A válasz egyszerű: lehet. Egyrészt ha valaki tudja az elhunyt hozzátartozó adatait, gond nélkül kitöltheti az azonosító nyilatkozatot a nevében – igaz, ezzel választási csalást követ el. Négy éve változott a törvény, most már nem kell érvényes személyi igazolvány vagy útlevél, elég ha megvan az állampolgárság megszerzésekor kiállított, soha le nem járó honosítási okirat száma. Ez sok háztartásban nagy becsben tartott dolog, láttunk olyan portát, ahol a falra kitették egy keretbe, akár egy fontos családi fényképet, mert akkora érzelmi töltetet hordoz.
Amikor kézbe kaptuk a forrásunktól a levélcsomagot, ellenőriztünk egy pletykát, amely szerint ha a szavazólapot tartalmazó kis borítékot erős fény felé tartjuk, átdereng a papíron, hova tették az ikszet. Ez sajnos tényleg így van, pontosan kivehető, az illető kire szavazott.
A külső boríték (amelybe a szavazólapot tartalmazó kis borítékot, valamint az azonosító nyilatkozatot kell tenni) két oldalán van ugyan biztonsági szalag, hogy ott ne lehessen kinyitni, de a leragasztásnál nincs. Ez a boríték könnyen (például gőzöléssel) kinyitható, majd újra leragasztható. Ha a gyűjtőpontokon (mint korábban megírtuk, nem csak Eurotrans- és RMDSZ-irodákban, hanem piacokon, kisboltokban, parókiákon és sok más helyen is gyűjtik ezeket) vagy szállítás közben valaki rászánja az időt, könnyedén kinyithat akár több száz levélcsomagot is, ellenőrizve, hogy a benne lévő szavazólapokon hol van az iksz. Ha rendelkezik csereszavazólapokkal és kis borítékba, egy „nem megfelelő” helyre leadott szavazatot játszi könnyedséggel kicserélhet jó helyre behúzott voksokkal.
Négy évvel ezelőtt Marosvásárhely határában félig elégett szavazólapokat találtak egy szeméttelepen. Az ott készült fotókon jól látszik: azokon mind az akkori ellenzékre szavaztak.
További részletek és felvételek az RTL péntek esti Híradójában!
Szerző
