Kiskorú diákok jönnek Erdélyből a Fidesznek kopogtatni


Információink szerint hétfő délután Erdély több településéről autóbuszok indultak fiatalokkal, köztük nagy számban 14–18 év közötti középiskolás diákokkal, hogy keddtől szombat estig a Fidesz ajtótól-ajtóig tartó kampányában mozgósítsanak. Úgy tudjuk, a fiataloknak 15–20 ezer forintos napidíjat ígértek, és természetesen biztosítják számukra a szállást és az étkezést is. A kiskorú diákok annak köszönhetően tudnak eljönni Magyarországra, hogy Romániában is most zajlik a két hetes tavaszi szünet. Eközben a kisebbségi intézményrendszer demokratizálására létrejött Egyenlőbb Erdély Mozgalom negyven önkéntest képzett ki a hétvégén, hogy ellenőrizzék a levélszavazatok begyűjtésének módját annak érdekében, hogy minél kevesebb szabálytalanság történjen, illetve a tapasztalatok alapján a jövőben a döntéshozók meg tudják változtatni ezt a szürke zónát.
Időközben más riasztó hírek is érkeznek Erdélyből a levélszavazás kapcsán. Április harmadikán megírtuk, hogy gyakorlatilag bárki hozzájuthat üres, kitöltetlen levélszavazathoz Erdélyben, és arról is beszámoltunk a két napos erdélyi utunk tapasztalatai alapján, hogy a levélszavazatok mostani lebonyolítási rendszere súlyosan sérülékeny, és több ponton is csábító lehetőséget biztosít a csalásra azoknak, akik nem félnek a törvény szigorától.
Azóta rengeteg üzenetet, jelzést kaptunk arról, hogy olyanok is kaptak szavazási levélcsomagot, akik nem is regisztráltak a szavazói névjegyzékbe, sőt egy egészen meghökkentő eset is tudomásunkra jutott (fényképekkel dokumentálva) arról, hogy egy Kolozs megyei szórványfaluban – ahol a román többségű községközpontban alig három tucat magyar él, a hozzá tartozó kistelepülésen pedig alig kétszáz – egy olyan magyar nemzetiségű férfi is kapott szavazólapot, aki nem is magyar állampolgár.
Az idei parlamenti választás immár a negyedik alkalom, amikor az anyaországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ugyan a szakértők szerint csak két mandátum sorsa múlhat a külföldről ily módon beérkező szavazatokon, mindjárt a legelső, 2014-es választás megmutatta, hogy sok múlhat ezen: akkor az így megszerzett egy mandátummal lett meg a Fidesz kétharmada.
Az első három levélszavazás tapasztalatai alapján az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szeptemberben készített egy javaslatot, hogy miként lehetne kiküszöbölni a korábban tapasztalt problémákat, de a felvetéseikre nem érkezett semmilyen reakció a magyar kormány részéről. A mozgalom nemrég – sajnos kissé megkésve – választási megfigyelőket toborozott az erdélyi levélszavazás ellenőrzésére. Ugyan a Magyar Hangot és az RTL Híradó stábját a múlt héten nem engedték be az RMDSZ és az általa létrehozott Eurotrans Alapítvány által létrehozott szavazatgyűjtő pontokra, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök állítólag ígéretet tett arra, hogy az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom aktivistái megnézhetik, hol és hogyan őrzik a szavazatokat az irodákban.
A feladatra a mozgalomnál negyven önkéntes jelentkezett minden generációból: vannak tizenéves fiatalok és hatvan pluszosok is, 32 év az átlagéletkor. Alapvetően vársokból jelentkeztek, többen Székelyföldről és a nagyobb településekről: főként Marosvásárhely és Kolozsvárról, de Nagyváradról és Temesvárról is. Őket online képezték ki a feladatra, és kedd reggel indulnak szúrópróbaszerűen az Eurotrans irodákba és más gyűjtőpontokra.
A 2021-es romániai népszámlálás adatai szerint 1 002 151 személy vallotta magát magyarnak Romániában, ami a teljes lakosság mintegy 6 százaléka. Ez a szám jelentős, közel húsz százalékos csökkenést mutatva a 2011-es 1,22 millióhoz képest. Az egymillió ember közül nagyjából 90 százalék a szavazókorú népesség aránya. A 2024 elején megjelent felmérések szerint a romániai magyar felnőtt lakosság több mint 60 százaléka már rendelkezik magyar állampolgársággal, így nagyjából 500-600 ezren szavazhatnának a magyarországi választásokon, és közülük 310 ezren jelezték is eddig, hogy élnének ezzel a lehetőséggel, magyarán regisztráltak a levélben szavazók listájára.

Az RMDSZ mindent megtesz, hogy aktivitásra bírja őket – ajtótól ajtóig tartó kampánnyal mozgósítanak, buszokat szerveznek a konzulátusra, begyűjtik a levélszavazatokat. A papokat-lelkészeket is kapacitálják, ennek köszönhetően sok helyen a húsvéti miséken-istentiszteleteken a szavazásra szólították fel a híveket.
Az egész levélszavazás procedúrája nagyon sérülékeny, kezdve attól, hogy a román posta egyszerű levélként kezeli őket, így sok szavazólap a semmiben hányódik, ha a címzett időközben meghalt vagy a cím alapján nem találják meg a postaládáját, mert elköltözött, vagy – társasházak esetében – nehéz a nevet megtalálni. Több településen ezért az RMDSZ-es polgármesterek vagy más pártemberek egyszerűen átveszik a postától a leveleket, hogy ők osszák ki. (Székelyföldön, az erdélyi magyar tömbterületen a települések 75 százalékában csak egy lista indul az önkormányzati választásokon és egy polgármester-jelölt van – ezek az emberek aztán élet és halál urai a településükön és tudnak hatni az emberekre, hogy hova szavazzanak.)
A törvény értelmében a szavazópolgár bárkire rábízhatja a szavazatait, így önkéntes alapon létesíthet bárki szavazópontokat. Szakértők szerint újra kellene szabályozni a regisztráció menetét is, mert most tíz évig érvényes, így aki időközben meghal vagy elköltözik, az is megkapja a szavazólapot.
Arról is kaptunk híreket, hogy sokan nem bíznak az RMDSZ-ben, ezért postán küldik vissza a szavazataikat – amelyek nem biztos, hogy időben ideérnek –, vagy megkérik az anyaországba utazó ismerőseiket, hogy vigyék el a borítékokat.
Szerző



