Új nemzeti szerződés és a csalást kizáró választójogi reform kell


Lapunk neves szakemberekből álló Magyarságpolitikai Műhelye ajánlást készített a leendő kormány számára. A vitaanyag bemutatója pénteken délután lesz a Magyar Hang klubhelyiségében.
Heteken át zajlott a műhelymunka anyaországi és külhoni magyar értelmiségiek, ismert és neves szakemberek között Beke Mihály András koordinálásával, és a végeredmény egy ajánlásban fogalmazza meg azokat a magyarságpolitikai irányelveket, célokat és sürgető kormányzati teendőket, amelyeket egy majdani hiteles, felelős és legitim kormányzat figyelmébe kíván ajánlani. A teljes javaslatcsomagot itt olvashatják. A kezdeményezésről bemutatkozó beszélgetést és nyilvános vitát is szervezünk a Magyar Hang közösségi termében (Thaly Kálmán utca 22-24) március 27-én, péntek délután 5 órától. Az eseményre az emailcím
Aki nem akarja az egész javaslatot elolvasni, annak összefoglaljuk a lényeget. Az egyik legfontosabb megállapítás a következő: a magyarságpolitika alapvető revízióra szorul! A mai turbulens nemzetközi politikai fejlemények, valamint azok folyományaként akár a szuverenista opció érvényesülése Európában kiszolgáltatott helyzetbe hozza a külhoni magyarságot, és jelentős kihívásokkal szembesíti a magyar nemzet-, különösképpen a szűkebb értelemben vett magyarságpolitikát. A kihívásokat súlyosbítja az Orbán-kormány elhibázott külpolitikája, Magyarország perifériára szorulása az Európai Unióban, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyarságpolitikai érdekek érvényesítését a nemzetközi politikai térben.
A belpolitikában az Orbán-kormány súlyos nemzeti károkat okozott és végzetesen eltorzította a magyar-magyar viszonyt a rendszerváltozáskor kialakult magyarságpolitikai konszenzus szétverésével és – átláthatatlan politikai és gazdasági támogatásaival – a külhoni magyarság pártpolitikai célokból történt vazallusi helyzetbe szorításával. A Fidesz intenzíven benyomult a külhoni magyar közösségekbe, ahova nem csupán a korrupciós maffiarendszer és a parancsuralmi struktúra gyűrűzött át, hanem az anyaország tragikus társadalmi szkizofréniáját, megosztottságát is exportálta. Az eddigi magyarságpolitika jelenleg olyan feszültségeket okoz, amelynek következménye akár egy immár végzetes nemzeti szétesés lehet.
Mindezek mára sürgetően szükségessé tették a magyar–magyar viszony mielőbbi újragondolását és rendezését: olyan pártpolitikai, intézményi, támogatáspolitikai és jogi keretek kialakítását, amelyek demokratikusak, átláthatóak, kiegyensúlyozottak és valóban a közös nemzeti érdeket és a külhoni magyar közösségek önrendelkezését szolgálják. A javaslat irányelveket, célokat és sürgető kormányzati teendőket fogalmaz meg. Mindenekelőtt javasolja a magyar-magyar viszony új intézményes alapokra helyezését; az anyaországi és külhoni magyarság viszonyának javítása érdekében a szakmai műhelyekben, illetve a közmédiában nyilvános párbeszédet; az anyaországi és külhoni magyarságnak a torz választási rendszer és a támogatáspolitika miatt feszült viszonyának a helyreállításához és konszolidálásához a minél szélesebb körű össznemzeti konszenzus megteremtését.
A Magyarságpolitikai Műhely sürgető feladatnak tekinti az anyaországi és a külhoni kormányzati, önkormányzati és civil, társadalmi szervezetek bevonásával, a pártpolitikától függetlenített magyar közmédiában tartott széleskörű, alapos és hiteles párbeszéd kezdeményezését, kisebbségi szakmai kerekasztalok létrehozását, amely szakmai vélemények, a társadalom- és intézményfejlesztési prioritások megjelölésével legitim orientáló szereppel bírna. Ennek keretében széleskörű társadalmi-szakmai vita tárgyává kell tenni új szemléletű „többközpontú” vagy egy olyan „szimbolikus alkotmány” szerepét betöltő „nemzeti szerződés” koncepcióját, amely az Európai Unión belül értelmezi újra a magyar etnokulturális és a politikai közösséget és amely az anyaországi és külhoni magyar közösségek egyenjogú viszonyát szavatolná. Javasolja a könnyített honosítás és a kettős állampolgárság intézményének fenntartását, valamint a vele járó legitim parlamenti képviseleti jog biztosítására egy valós, hiteles össznemzeti társadalmi és szakmai konzultációt követően, a szomszédországi magyarok és az új magyar (nyugati) diaszpóra magyarországi választójogát illető méltányos, igazságos, átlátható és a csalás lehetőségét kizáró választójogi reformot.
Tekintettel arra, hogy az anyaország anyagi támogatása nélkül a külhoni magyar közösségek hátrányba kerülnek saját országukban, a Magyarságpolitikai Műhely javasolja a külhoni támogatások megtartását, a prioritások, elosztási rendszerek reformjával, a támogatások átpolitizáltságának megszüntetésével. Biztosítani kell a támogatások egységes nyilvántartását és nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét, megszüntetni a mindenkit jogosan irritáló klientúra alapú pénzosztást és közpénzből támogatott tőkekihelyezéseket; a civil szféra (oktatás, kultúra, sajtó, egyházak) támogatására megteremteni egy nyílt, számszerűsített, átlátható, versenyelvű és elszámoltatható, a legitim külhoni magyar szervezetekkel egyeztetett módon, külső bírálók bevonásával működtetett pályázati rendszert, biztosítva a szubszidiaritást és a pályázati minőségbiztosítást.
A Magyarságpolitikai Műhely a külhoni magyarság ügyeinek magasabb szintű kormányzati felügyeletére egy hatékonyabban működtethető tárca nélküli miniszter kinevezését javasolja, aki ellátná a külhoni magyarság érdekeinek a külpolitikai térben. Bíznak abban, hogy egy legitim, felelős magyar kormányzat átérzi és magáévá teszi a magyarságpolitika sürgető és mélyreható reformjának feladatát, ami nélkül a bibói értelemben vett „eltorzult magyar alkat” és a végzetesen megromlott magyar-magyar viszony egy új, lelki Trianonnal fenyegeti az egész magyar nemzetet.
Szerző



