Szavazatszámlálókat nem, csak megfigyelőket küldhet a követségekre az ellenzék

Mivel rekordszámú külföldi szavazat beérkezése várható az április 12-i hazai választásokra, cikksorozatot indítunk a felmerülő kérdésekről, csalási lehetőségekről és arról, mire érdemes figyelni a szavazás során. Ez az első része a sorozatnak.

Érdekes felvetést osztott meg lapunkkal egy forrásunk, aki szavazatszámláló önkéntesnek jelentkezett az egyik hazai párthoz. Van ilyesféle gyakorlata (korábban többször vett rész itthon szavazatszámlálóként választáson az aHang és a 20K civil szervezetek koordinálásával), és beszél nyelveket, ezért azt kérte a párttól, hogy külföldi szavazatszámlálásra delegálják – cserébe vállalja a kiutazás és kinttartózkodás összes költségét. A párt örült a jelentkezésének, ám pár hét múlva sajnálattal közölték: nem delegálhatnak szavazatszámlálókat a követségekre-konzulátusokra. Ez azért is megdöbbentő volt számára, mert az illető tudja: például a szomszédos Romániában, ahol a legutóbbi választáson közel ezer (!) szavazókört nyitottak meg külföldön, a szavazólapon szereplő pártok delegálhattak szavazóbiztosokat. A román Központi Választási Bízottság itt elérhető határozatából kiderül: a külföldön működő szavazókörökben összesen legfeljebb hét pártdelegált lehet, de egy párt vagy szövetség csak egy tagot (és két helyettest) jelölhet meg.

A történetet mi is furcsállottuk, hiszen nagyon sokan terveznek szavazni külföldön: a Political Capital naponta frissülő adatai szerint a külképviseleteken való szavazásra eddig több mint 58 ezren regisztráltak (itt bőven van még idejük az ezt tervezőknek, a határidő ugyanis április 2, 16 óra – a szerk); míg levélben szavazni – ebben az esetben szerda délután négy óra volt a regisztrációs határidő, tehát már lejárt – pedig minden eddiginél többen, legalább félmillióan készülnek olyanok, aki magyar állampolgársággal igen, de anyaországi lakcímmel nem rendelkeznek.

Nagy lesz a roham

Mint az adatokból kiolvasható, egyes ázsiai nagyvárosokban megháromszorozódott az ottani külképviseleten szavazni akaró magyarok száma, de például a kínai Csungkingben már most a hétszeresére nőtt a voksolni szándékozók aránya a legutóbbi választáshoz képest. 

Már most ötven olyan külképviseleti szavazókör van, ahol lényegesen többen vannak a listán, mint négy évvel ezelőtt, és a lista minden bizonnyal még bővülni fog: Hága (4461 fő a korábbi 3433-mal szemben), Koppenhága (1914 versus 1689), Dublin (1441 fő kontra 1348), Innsbruck (1168/826), Madrid (854/541), Róma (830/701), Malaga (829/578), Milánó (708/593), Oslo (676/556), Helsinki (604/576), Lisszabon (577/509), Miami (489/314), Valletta (484/468), Tokió (398/140), Sydney (321/256), Athén (302/254), Bangkok (270/97), Szöul 270/80), Nicosia (249/181), Varsó (249/242), Melbourne (224/173), Szingapúr (175/143), Peking (148/60), Sanghaj (145/60), Hanoi (141/38), Hong Kong (131/35), Wellington (110/64), Jakarta (101/59), Szófia (92/74), Kairó (90/56, Tirana (89/43), Gdansk (81/56), Rabat (80/28), Csungking (70/10), Mexikóváros (70/69), Kuala Lumpur (58/23), Ho Shi Minh-város (54/29), Buenos Aires (51/47), Sao Paolo (49/41), Manila (42/30), Lima (38/30), Újdelhi (38/29), Santiago de Chile (37/21) és további kilenc település.

Az ügy kapcsán kérdéseket küldtünk a Nemzeti Választási Irodának (NVI), ahol megerősítették, hogy a pártok nem delegálhatnak szavazóbiztosokat külföldre. A logika az – ha jól értettük a meglehetősen nyakatekert választ – hogy mivel nem külföldön számolják meg az ott leadott szavazatokat, hanem itthon, ezért a követségeken/konzultusokon nem szavazatszámlálók működnek, csak szavazást lebonyolítók.

A válasz szó szerint: „a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ve.) 269. § (3) értelmében a külképviseleti választási iroda – a szavazatszámlálás kivételével – ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat, azaz a külképviseleteken szavazatszámláló bizottság nem működik, ezért értelemszerűen egyetlen párt sem delegálhat szszb tagot külképviseletre. Ugyanezen törvény 68. § (2) bekezdése rendelkezik a külképviseleti választási iroda tagjairól, amelynek értelmében a külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.”

Aki figyeli a híreket, tudja: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter alatt a követségek-konzulátusok személyi állománya jelentősen lecserélődött – egykori futsalos csapatársak, bukott fideszes polgármesterek, kormánypárti politikusok gyerekei és ismerősei, médiacelebek és más haverok mehettek diplomata-státusszal járó zsíros külszolgálatra (erről bővebben itt is írtunk), szóval jogos a félelem, hogy velük nincs garancia a külföldön való szavazás pártatlan, hatékony megszervezésére.

Kulcsszerepben a szavazóbiztosok

Ami fontos: a szavazóbiztos nem csak szavazatot számlál, ennél sokkal összetettebb a feladata és ezeknek fontos szerepük van a választások tisztaságának biztosításában. Ellenőrizheti például a megjelent szavazópolgárok személyi igazolványainak érvényességét – hiába van ugyanis a szavazásra jogosultak jegyzékében az illető, ha lejártak az okmányai, nem voksolhat. Segítséget nyújthat a szigorúan vett szavazásnál is, ha ezt a választópolgár kéri, mert például nem lát rendesen vagy reszket a keze – ilyenkor a hazai gyakorlat szerint két (jellemzően ellenérdekelt biztos, tehát különböző pártok delegáltjai) szavazóbiztos követi őt a fülkébe, és segítenek neki a szóban kinyilvánított akarata szerint voksolni.

Az NVI válaszának második része viszont ad némi reményt. Azt írták: „a külképviseletekre ugyanakkor lehetséges külképviseleti megfigyelő delegálása, a Ve. 5. § értelmében a jelöltet állító jelölő szervezetek külképviseletenként legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmét, hogy a külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napig be kell jelenteni, akit az NVB nyilvántartásba vesz. Az ilyen módon nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet és figyelemmel kísérheti a külképviseletiválasztási iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, a szavazás lezárását követően pedig a lezárt urnát aláírhatja, ugyanakkor a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja, és a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.”