Hormuzi-szoros megnyitása: Talán még korai az öröm
Reménykedéssel fogadta a világ – különösen a Hormuzi-szoros lezárása miatt leginkább érintett ázsiai régió országai – a Donald Trump által szerdán bejelentett kéthetes tűzszünetet, illetve a szoros megnyitását, még ha az korlátozott is. Az amerikai elnök alig egy órával az előtt jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna a 10 napos ultimátum, amelyben „egy teljes civilizáció elpusztulásával” fenyegette a perzsa államot.
Óvatosak a hajóskapitányok
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi közölte, a kéthetes tűzszünet alatt biztosítják ugyan a biztonságos áthaladást, de ez az iráni fegyveres erőkkel való szoros egyeztetés mellett történik. Szerda délelőtt a forgalom ugyan elindult, egyelőre azonban töredéke a korábbinak, alig napi 10-20 hajó, szemben a korábbi 80-100 tankerrel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a tankerek kapitányai óvatosak, magatartásuk arra utal, hogy sokan megvárják az első hullám tapasztalatait, mert tartanak az esetleges aknáktól, illetve a tűzszünet összeomlásától.
Tűzszünetet kötöttek az iráni háborúban
Donald Trump szerint ez lehetőséget ad a hosszú távú megállapodásra. Irán díjat szedhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól.
Bár nem tudni, hogyan alakulnak a majd pénteken, pakisztáni közvetítéssel induló tárgyalások Iszlámábádban az amerikai és az iráni vezetők között, a piac mégis azonnal drasztikusan reagált a hírre. A Brent olaj ára a korábbi, hordónkénti száz dollár feletti szintről szerdán délelőttre a 93-95 dollárra esett vissza. Egyelőre úgy tűnik, a korábbi vészforgatókönyvet félre lehet rakni, nem tudni azonban, mire jutnak a hétvégén induló megbeszélésen a tárgyaló felek. Amennyiben nem sikerül végleges békéről vagy legalább tartós tűzszünetről megegyezni, ismét nagyot emelkedhet az olajár.
Nagyon eltérőek az elvárások
A részletekről egyelőre annyit tudni, hogy az Egyesült Államok 15, Irán pedig 10 pontos tervet juttatott el a másik félhez. Az amerikaiak főbb követelései között szerepel, hogy Iránnak végleg be kell szüntetnie atomprogramját, a mostanáig dúsított uránt át kell adnia az USA-nak, jelentősen korlátozni kell a ballisztikus rakétaarzenálját, le kell állítani az olyan terrorszervezetek támogatását, mint például a Hezbollah, a Hamász, Anszár Allah és fel kell oldani a Hormuzi-szoros blokádját.
Ezzel szemben Irán háborús jóvátételt vár Amerikától és Izraeltől, kontrollálni akarja a Hormuzi-szoros forgalmát és vámot akar kivetni az ott közlekedő teherforgalomra, elvárja a közel-keleti amerikai bázisok bezárását, valamint az Iránra kivetett szankciók feloldását. Végül biztonsági garanciákat szeretne arra vonatkozóan, hogy az USA és Izrael soha többé nem támadja meg a perzsa államot. Az elvárások első pillantásra nagyon távol állnak egymástól, így nem tudni, van-e esély a következő két hétben eljutni egy tartósabb tűzszünethez, esetleg a békéhez.
– Egyelőre annyi tudunk, hogy még mindig 50 százalékkal magasabb az olajár, mint a háború kitörése előtt, így is, hogy néhány hajó elindult a Hormuzi-szoroson keresztül. Nem tudjuk azonban, hogy megvámolják-e a tankereket, ha igen, mekkora összegre. Az biztos, hogy a megemelkedett költségeket ráterhelik majd a vevőkre, a megrendelőkre. Azt is tudjuk, hogy az irániak számos feldolgozóközpontot bombáztak, amelyek kapacitása kiesett a termelésből. A tűzszünet hírére ugyan száz dollár alá esett a hordónkénti olajár, de nem tudni, mi történik majd a kéthetes fegyvernyugvást követően. Vagyis lényegében ugyanazt látjuk, amit egy héttel ezelőtt – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter.
„Egy teljes civilizáció halhat meg ma este” – Trump kijelentése nemzetközi felháborodást váltott ki
Egy volt amerikai külügyi jogi tanácsadó szerint Trump kijelentései akár a népirtás kilátásba helyezéseként is értelmezhetők a nemzetközi jog alapján.
Az ING Bank vezető gazdasági elemzője ezért úgy gondolja, amíg legalább egy-két hónapos fegyvernyugvást nem látunk és helyre nem áll a szállítás rendje, addig nem számíthatunk a gazdasági helyzet megváltozására. Vagyis nem enyhül jelentősen az inflációs nyomás, az elemzők nem húzzák felfelé a növekedési várakozásokat, illetve nem lett kisebb annak a valószínűsége annak, hogy komolyabb áremelkedés várható a közeli jövőben. A mostani bejelentés legfeljebb egy halvány reménysugarat jelent, hogy jó irányba indulnak el a folyamatok. Amennyiben sikeresek lesznek a tárgyalások, akkor van esély arra, hogy nyárra normalizálódik a helyzet, és átmeneti áremelkedéssel megússzuk a konfliktust.
Hónapokba telhet, mire visszaállnak a normál viszonyok
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, az érintett vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy rövidebb ideig el tudják viselni a jelenlegi helyzetet, amennyiben azonban sikertelenek lesznek a mostani egyeztetések a háborúzó felek között, akkor április-májusban érvényesítik az árakban a megnövekedett költségeket. A mostani kéthetes szünet hírére az olajcégek biztosan nem fognak engedni az árból, a hazai üzemanyagárak legfeljebb akkor mérséklődhetnek, ha a forint tartósan erősödik a dollárhoz képest. Azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy vasárnap Magyarországon választás lesz, és annak eredménye akár jelentősen is befolyásolhatja a piaci folyamatokat.
– Az elmúlt hat hét olajár-emelkedése már eddig is átkerült a feldolgozott termékekbe, ez pedig a termelési árakon keresztül meg fog jelenni a műtrágya, a csomagolóanyagok árában, a szállítási, logisztikai költségek, a hajók biztosítási díjának emelkedésében. Vagyis az inflációs hatás akkor is megjelenik a piacon, ha most enyhül a háborúzó felek közötti feszültség. Vagyis nem egy múló incidensről van szó, így az inflációs nyomás tartósabb megmaradásával lehet számolni – elemezte a tűzszünet hírét Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szerint további hatása a történteknek, hogy a kamatszintek emelkedni kezdtek, vagy legalább is nem került sor a várt kamatcsökkentésekre, így az államadósság finanszírozása is megdrágult, ami hazánk esetében határozottan nem jó hír.
Bod Péter Ákos a nemzetközi elemzők, hitelminősítők számos forgatókönyvének ismeretében arra számít, hogy még akkor sem várható a háború előtti olajár visszaállása, ha gyorsan rendeződik a konfliktus. Egyetlen esetben tudja elképzelni a két hónappal ezelőtti árszint visszaállását, ha a lassuló világgazdaságban csökken az energiahordozók iránti igény. Amennyiben hosszabb távon is marad a magas energiahordozó ár, illetve annak nagy volatilitása (ingadozása), az lökést adhat az alternatív energiatermelés felfutásának.