Óriási árat fizethet a világ Trump kalandjáértPREMIUM

Továbbra is tilos az áthaladás a Hormuzi-szoroson minden olyan hajónak, amely Irán ellenségeinek, vagyis az Egyesült Államoknak a kikötőibe tart vagy onnan érkezik – közölte pénteken az iráni Forradalmi Gárda (IRGC), amely az előző napon három hajót is visszafordított, amelyek megpróbáltak átkelni a tengeri folyosón. Az irániak eltökéltségét mutatja, hogy Donald Trump ezúttal jóval hosszabb, tíznapos határidőt adott Teheránnak, vagyis az amerikai elnök és csapata is érzékeli, hogy az iszlám köztársaság nem fogja magát megadni egykönnyen. Ez viszont a létező legrosszabb hír a világ energiaellátása szempontjából, aminek kapcsán már most arról beszélnek a szakértők, hogy a Hormuzi-szorosban zajló események olyan mértékű ellátási sokkot idéznek elő, amire az 1970-es évek olajválsága óta nem volt példa. De miért is ilyen borús a kép az egész világ számára?

Mint korábban megírtuk, a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő, a legszűkebb részén mintegy 39–40 km széles vízi folyosó rendkívül kritikus pontja az egész világgazdaságnak. A szoroson halad át békeidőben a világ kőolajszállításának mintegy 20 százaléka és az LNG (cseppfolyósított földgáz) jelentős része, így a lezárás mostanra drasztikus következményekkel járt. A Brent nyersolaj ára a hónap eleji 70-80 dollárról 110-120 dollár fölé ugrott, sőt a legfrissebb elemzések szerint az árak tartósan ezen a szinten ragadhatnak. Ami az LNG-ellátást illeti, Katar kénytelen volt vis maior-t jelenteni több szállítására, ami Európában a gázárak megduplázódásához vezetett. De az sem mellékes, hogy a tartályhajók biztosítási díjai és a bérleti díjak több évtizedes csúcsra értek a térségben tapasztalható fizikai kockázatok – főleg a tengeri aknák és a dróntámadások – miatt. Noha a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagországai március közepén 400 millió hordó olajat szabadítottak fel a stratégiai tartalékokból a piac stabilizálására, a helyzet továbbra sem megnyugtató. És hogy a helyzet még ennél is nehezebb legyen, Irán továbbra is óriási hasznot húz a szoros lezárásából. A perzsa állam napi szinten 139 millió dollár extra bevételhez jut a megemelkedett olajárak és a saját exportjának fenntartása révén, ami tovább csökkenti a kompromisszumkészségét.

A Hormuzi-szorosban zajló események persze nem minden régió energiabiztonságára vannak egyforma hatással. A legfrissebb adatok és elemzések alapján egyértelmű, hogy jelenleg Kelet- és Dél-Ázsia számára a legkockázatosabb a helyzet. Míg az Egyesült Államok mára nettó energiaexportőrré vált, az ázsiai óriásgazdaságok szinte teljes mértékben a közel-keleti importra támaszkodnak.